Kérdőív pályaválasztásról – Mi leszek, ha nagy leszek? Vadakat terelő juhász vagy UX Designer?

Sziasztok! 🙂

Ezen az oldalon 20-20 kidolgozott tételt találhattok Magyar irodalomból és Nyelvtanból. Ha az összes témát meg akarjátok nézni, akkor kattintsatok jobb oldalt a 2016 június és július címszóra!

A jelenleg kialakult furcsa és nehéz időszakban remélem, hogy ez az oldal nagy segítséget nyújt Nektek a tanuláshoz és a sikeres érettségihez!

Egy dologra szeretnélek Titeket megkérni. Készülő szakdolgozatomhoz keresek kitöltőket. A témám a pályaválasztás. A kérdőívet 📄 bárki kitöltheti. Középiskolások, Felnőttoktatásban tanulók és Munkavállalók a célcsoportjaim. ✅ A kitöltés kb. 3-4 percet vesz igénybe.

A Kérdőív – https://forms.gle/QnXPJDSUGHU7VuGe9

🎁 ÉRTÉKES NYEREMÉNYEK 🎁

👉 Aki kitölti, azok között kisorsolok ajándékkártyákat (Libri, Decathlon, Müller). Aki pedig meg is osztja, 4x-es eséllyel nyerhet! 4️⃣✖ Használd a #sziklaszilardmiapalya hashtaget hozzá.

⚡ ÉS EZ MÉG NEM MINDEN ⚡

👉 Aki a végére ér, azt várja egy kis meglepetés is. ❓

👉 Köszönöm Mindenkinek, aki kitölti és megosztja. 🙏

  #maradjotthon 🎶  #és 📺 #tölts 📖 #kérdőívet 😎

A nyelv diakrón és szinkrón változása

1.    Diakrón à dia (át) + kronosz (idő)

A nyelv változását történelmi korok szerint vizsgálja

 

2.    Szinkrón à szün (keresztül) + kronosz (idő)

Egy adott időpontban vizsgálja a nyelv rétegződését, változatait

Mi változik a nyelvben?

·         Szókincs (leggyorsabban)
·         Hangkészlet (leglassabban)
·         Grammatika

A közlésfolyamat tényezői és funkciói

A kommunikáció tényezői:

A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei

A nem nyelvi (nonverbális) eszközök kiegészítik, helyettesítik vagy hangsúlyozzák a nyelvi kommunikációt.

Szerepe:

Tájékoztasson az érzelmi állapotról
Visszajelzést adjon a hallgató részéről (figyelő tekintet)
Nyomatékosítsa az üzenetet

A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

Írott nyelvemléktípusok:

1.    Szórványemlékek:

- magyar szavak csak elszórtan jelennek meg; kb. 50 db
- pl. 1055: I. András: Tihanyi alapítólevél
- eredete: Pannonhalmi Apátság
- „feheruuaru rea meneh hodu utu rea” [=Fehérvárra menő hadútra]

2.    Szövegemlékek:

- már összefüggő, magyar nyelvű
- 1195 körül: Halotti Beszéd
- prédikáció, temetési beszéd
- 1770-ben találták a Pray-kódexben
- „Látjátuk feleim szümtükkel, mik vogymuk”

- Ómagyar Mária-siralom
- 1300 körül készült
- Szűz Mária siratja megfeszített fiát; vers
- 1920-ban került elő Leuvenben (Belgium)
- 1982 óta: Széchenyi Könyvtárban

A nyelvújítás

Vezéregyéniség: Kazinczy Ferenc

Kora: 1790–1819

Viták: jottista vs. ipszilonista à alapelv: szóelemzés – kiejtés (adja – aggya)

            Ortológusok vs. neológusok à hagyományőrzők – nyelvújítók

Kazinczy: 1813 – Tövisek és virágok; ortol.: Mondolat; Kölcsey és Szemere: 1815 - Felelet a Mondolatra; Kazinczy: 1819 - Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

- Bessenyei György – Magyarság (1772): „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén sohasem.”

A nyelvtörténet korszakai

1.    Előmagyar kor

·         Nyelvrokonainkkal együtt élünk
·         Őshaza: Urál Dél-keleti része
·         Nincsenek nyelvemlékeink

 

2.    Ősmagyar kor

·         A vándorlások kora (Baskíria, Levédia, Etelköz)
·         Lovas-nomád életforma
·         Kapcsolatok más népekkel à jövevényszavak: iráni – tej, tehén; ótörök – szőlő
·         Nincsenek nyelvemlékeink
·         Kialakul az önelnevezés à „magyar”
 

3.    Ómagyar kor

·         Honfoglalástól Mohácsig (895–1526)
·         Már vannak nyelvemlékeink (I. András: Tihanyi alapítólevél, Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom)
·         Áttértünk a latin betűs írásra
·         Sok nyelvi változás: utu à ut(u) à út

Szociolektusok

A szociolektusok társadalmi tagolódásból alakulnak ki. Attól függően pl., hogy az adott csoport milyen korosztályú, mi a munkája, hobbija.


7 csoport

1.    szaknyelvek à zsargon = szakszókincs; kőműves: malter, sóder, vízmérték, véső,

2.    hobbinyelv à sportnyelv: svédcsavar, finis, szöglet,

3.    családnyelv à szülő és gyermeke között

4.    gyereknyelv à kutya = vau

5.    diáknyelv à mindig újul; előfordul a trágárság; szellemes; rövidítéseket használ; ofő, karó, kolesz, doga

6.    szleng à igénytelenebb nyelvhasználat, alacsonyabb rendű köznyelv; vacak, ócska

7.    tolvajnyelv (argó) à célja a rejtőzködés; köznyelvi szavakat más jelentéssel ruház fel (dohány = pénz); új szavakat alkot (hanta = félrebeszél); elemei beszivárognak a köznyelvbe is (balhé, duma, meló)

Dialektusok

A dialektusok, más néven nyelvjárások a területi tagolódásból alakulnak ki. Az egyes nyelvjárásoknak lehet sajátos szókincse, hangállománya, esetleg a köznyelvtől eltérő grammatikája.

Ma Magyarországon 10 db nyelvjárásról beszélhetünk.

1. nyugat-dunántúli nyelvjárási régió,
2. közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió,
3. dél-dunántúli nyelvjárási régió,
4. dél-alföldi (szegedi) nyelvjárási régió,
5. palóc nyelvjárási régió,
6. Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió,
7. északkeleti nyelvjárási régió,
8. mezőségi nyelvjárási régió,
9. székely nyelvjárási régió,
10.  moldvai nyelvjárási régió.

A hangok egymásra hatása a beszédben

Fonéma: A legkisebb nyelvi egység, önálló jelentése nincs, csak jelentés megkülönböztető szerepe.

Hang: A fonéma konkrét és egyéni előfordulása.

Mássalhangzók (30) és magánhangzók (14).

Magánhangzó-törvények:

1.    hangrend à a szavak magas (teniszütő), mély (autó) vagy vegyes (rádió) hangrendűek

2.    illeszkedés à a toldalékok hangrendben illeszkednek, az utolsó szótag dönt

3.    hiátus à két mássalhangzó esetén ejtéskönnyítő j hangot toldunk be (fiú, dió, tea)

A szintagmák

A szintagmák, vagyis szószerkezetek az alapszófajokból alkotott szókapcsolatok.

1.    Hozzárendelő (predikatív) szintagma – én megyek

2.    Alárendelő szintagma

- tárgyas alárendelő sz. – fát vág
- jelzős alárendelő sz. – sikeres sportoló
(minőség, mennyiség, birtokos, értelmező à János, a tanár)
- határozós alárendelő sz. – székre ül
- alanyi alárendelő sz. – nagyim készítette (lángos)

3. Mellérendelő szintagmák

- kapcsolatos – szép és okos
- ellentétes – napos, de szeles
- választó – fekete vagy fehér
- magyarázó – meleg, tudniillik napos
- következtető – napos, ezért meleg (így, tehát, ennélfogva)

A szófajok rendszere

A szavakat jelentésük, illetve szövegbeli szerepük alapján kategóriákba rendezzük, ez a kategória a szófaj.

1.    Alapszófajok

Önálló tartalmi jelentés
Önálló mondatrészek
Toldalékolhatók

Valódi alapszófajok   Ige Főnév Melléknév Számnév Határozószó

Névmások   Főnévi névmások Melléknévi névmások Számnévi névmások Határozószói névmások

Igenevek   Főnévi igenév Melléknévi igenév Határozói igenév

A szófajok rendszere

A szavakat jelentésük, illetve szövegbeli szerepük alapján kategóriákba rendezzük, ez a kategória a szófaj.

1.    Alapszófajok

Önálló tartalmi jelentés
Önálló mondatrészek
Toldalékolhatók

Valódi alapszófajok   Ige Főnév Melléknév Számnév Határozószó

Névmások   Főnévi névmások Melléknévi névmások Számnévi névmások Határozószói névmások

Igenevek   Főnévi igenév Melléknévi igenév Határozói igenév

A mellérendelés a szavak, a szintagmák és a mondatok szintjén

A szavak:

1.    Valódi à Dúsgazdag, búbánat

2.    Ismétléses à alig-alig, is-is

3.    Ikerszavak à irkafirka, ici-pici

A szintagmák:

1.    Kapcsolatos – szép és okos

2.    Ellentétes – napos, de szeles

3.    Választó – fekete vagy fehér

4.    Magyarázó – meleg, tudniillik napos

5.    Következtető – napos, ezért meleg (így, tehát, ennélfogva)