A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

Írott nyelvemléktípusok:

1.    Szórványemlékek:

- magyar szavak csak elszórtan jelennek meg; kb. 50 db
- pl. 1055: I. András: Tihanyi alapítólevél
- eredete: Pannonhalmi Apátság
- „feheruuaru rea meneh hodu utu rea” [=Fehérvárra menő hadútra]

2.    Szövegemlékek:

- már összefüggő, magyar nyelvű
- 1195 körül: Halotti Beszéd
- prédikáció, temetési beszéd
- 1770-ben találták a Pray-kódexben
- „Látjátuk feleim szümtükkel, mik vogymuk”

- Ómagyar Mária-siralom
- 1300 körül készült
- Szűz Mária siratja megfeszített fiát; vers
- 1920-ban került elő Leuvenben (Belgium)
- 1982 óta: Széchenyi Könyvtárban

3.    Kódexek:

- Jókai-kódex
- 1372-1400 között
-  Szent Ferenc életét beszéli el
- első magyar nyelvű kódex

- Huszita Biblia: Bécsi-kódex: ószöv.; Müncheni-kódex: evang.; Apor-kódex: zsoltárok

- Margit-legenda
- 1510 körül

- Érdy-kódex
- 1526
- prédikációk, legendák

Nyomtatott nyelvemlékek:

- 1533: Komjáti Benedek: Pál levelei
- 1541: Sylvester János: Újtestamentum
- 1590: Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia
- 1626: Káldi György: katolikus fordítás