A nyelvújítás

Vezéregyéniség: Kazinczy Ferenc

Kora: 1790–1819

Viták: jottista vs. ipszilonista à alapelv: szóelemzés – kiejtés (adja – aggya)

            Ortológusok vs. neológusok à hagyományőrzők – nyelvújítók

Kazinczy: 1813 – Tövisek és virágok; ortol.: Mondolat; Kölcsey és Szemere: 1815 - Felelet a Mondolatra; Kazinczy: 1819 - Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

- Bessenyei György – Magyarság (1772): „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén sohasem.”

- 1832: az első helyesírási szabályzat

- 1844: államnyelv lett a magyar

- kb. 10 ezer új szó született

- nem épült be: pl. hangbetűzet (kotta)

Szóalkotási módszerek:

1.    Régi magyar szavakat újra használunk (hős)
2.    Nyelvjárásokból átemelve köznyelvbe (kandalló)
3.    Idegen nyelvből tükörfordítás (matéria – anyag)
4.    Szóösszetétel (szemüveg)
5.    Szóképzés (bölcs – bölcsész)
6.    Szóösszerántás (csőr – cső orr)
7.    Szóelvonás (kapa – kapál)