A dialektusok, más néven
nyelvjárások a területi tagolódásból alakulnak ki. Az egyes nyelvjárásoknak
lehet sajátos szókincse, hangállománya, esetleg a köznyelvtől eltérő
grammatikája.
Ma Magyarországon 10 db nyelvjárásról beszélhetünk.
- nyugat-dunántúli nyelvjárási
régió,
- közép-dunántúli–kisalföldi
nyelvjárási régió,
- dél-dunántúli nyelvjárási
régió,
- dél-alföldi (szegedi) nyelvjárási régió,
- palóc nyelvjárási régió,
- Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió,
- északkeleti nyelvjárási régió,
- mezőségi nyelvjárási régió,
- székely nyelvjárási régió,
- moldvai nyelvjárási régió.
Dél-alföldi
(szegedi)
- fő
jellemzője az ö-zés
- példa: embör, mögitta,
- példa: embör, mögitta,
Palóc
- a köznyelvi „a” hangot
rövid „á”-nak ejtik
- példa: szâmār, âlmâ, Bâlâssâgyârmât
- példa: szâmār, âlmâ, Bâlâssâgyârmât
Tisza–Körös-vidéki
- jellegzetes az í-zés: a köznyelvi „é” hangot az „í”-hez
hasonlóan ejtik
- példa: níz (néz), píz (pénz), szíp (szép)
- az északkeleti nyelvjárásban is előfordul az í-zés
- példa: níz (néz), píz (pénz), szíp (szép)
- az északkeleti nyelvjárásban is előfordul az í-zés
Székely
-
gazdag beszédmódja teszi jellegzetessé
- példa: ádámbűz – a házhoz nem tartozó ember szaga
- példa: ádámbűz – a házhoz nem tartozó ember szaga
A tájszavak típusai:
– alaki tájszó: csak kiejtésbeli eltérés
(gyisznó, bagár, vótak)
– valódi tájszó: az adott nyelvjárásban létezik, máshol ismeretlen (pityóka=’krumpli’, pikíroz=’ültet’)
– jelentésbeli tájszó: más-más jelentést hordoz nyelvjárásonként (bogár=légy)
– valódi tájszó: az adott nyelvjárásban létezik, máshol ismeretlen (pityóka=’krumpli’, pikíroz=’ültet’)
– jelentésbeli tájszó: más-más jelentést hordoz nyelvjárásonként (bogár=légy)
Egyes nyelvjárás esetleg
grammatikájában is eltérő lehet, erre példa a jöttök hozzánk helyett a jössztök
nálunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése