A nyelv diakrón és szinkrón változása

1.    Diakrón à dia (át) + kronosz (idő)

A nyelv változását történelmi korok szerint vizsgálja

 

2.    Szinkrón à szün (keresztül) + kronosz (idő)

Egy adott időpontban vizsgálja a nyelv rétegződését, változatait

Mi változik a nyelvben?

·         Szókincs (leggyorsabban)
·         Hangkészlet (leglassabban)
·         Grammatika

A közlésfolyamat tényezői és funkciói

A kommunikáció tényezői:

A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei

A nem nyelvi (nonverbális) eszközök kiegészítik, helyettesítik vagy hangsúlyozzák a nyelvi kommunikációt.

Szerepe:

Tájékoztasson az érzelmi állapotról
Visszajelzést adjon a hallgató részéről (figyelő tekintet)
Nyomatékosítsa az üzenetet

A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

Írott nyelvemléktípusok:

1.    Szórványemlékek:

- magyar szavak csak elszórtan jelennek meg; kb. 50 db
- pl. 1055: I. András: Tihanyi alapítólevél
- eredete: Pannonhalmi Apátság
- „feheruuaru rea meneh hodu utu rea” [=Fehérvárra menő hadútra]

2.    Szövegemlékek:

- már összefüggő, magyar nyelvű
- 1195 körül: Halotti Beszéd
- prédikáció, temetési beszéd
- 1770-ben találták a Pray-kódexben
- „Látjátuk feleim szümtükkel, mik vogymuk”

- Ómagyar Mária-siralom
- 1300 körül készült
- Szűz Mária siratja megfeszített fiát; vers
- 1920-ban került elő Leuvenben (Belgium)
- 1982 óta: Széchenyi Könyvtárban

A nyelvújítás

Vezéregyéniség: Kazinczy Ferenc

Kora: 1790–1819

Viták: jottista vs. ipszilonista à alapelv: szóelemzés – kiejtés (adja – aggya)

            Ortológusok vs. neológusok à hagyományőrzők – nyelvújítók

Kazinczy: 1813 – Tövisek és virágok; ortol.: Mondolat; Kölcsey és Szemere: 1815 - Felelet a Mondolatra; Kazinczy: 1819 - Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

- Bessenyei György – Magyarság (1772): „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén sohasem.”

A nyelvtörténet korszakai

1.    Előmagyar kor

·         Nyelvrokonainkkal együtt élünk
·         Őshaza: Urál Dél-keleti része
·         Nincsenek nyelvemlékeink

 

2.    Ősmagyar kor

·         A vándorlások kora (Baskíria, Levédia, Etelköz)
·         Lovas-nomád életforma
·         Kapcsolatok más népekkel à jövevényszavak: iráni – tej, tehén; ótörök – szőlő
·         Nincsenek nyelvemlékeink
·         Kialakul az önelnevezés à „magyar”
 

3.    Ómagyar kor

·         Honfoglalástól Mohácsig (895–1526)
·         Már vannak nyelvemlékeink (I. András: Tihanyi alapítólevél, Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom)
·         Áttértünk a latin betűs írásra
·         Sok nyelvi változás: utu à ut(u) à út

Szociolektusok

A szociolektusok társadalmi tagolódásból alakulnak ki. Attól függően pl., hogy az adott csoport milyen korosztályú, mi a munkája, hobbija.


7 csoport

1.    szaknyelvek à zsargon = szakszókincs; kőműves: malter, sóder, vízmérték, véső,

2.    hobbinyelv à sportnyelv: svédcsavar, finis, szöglet,

3.    családnyelv à szülő és gyermeke között

4.    gyereknyelv à kutya = vau

5.    diáknyelv à mindig újul; előfordul a trágárság; szellemes; rövidítéseket használ; ofő, karó, kolesz, doga

6.    szleng à igénytelenebb nyelvhasználat, alacsonyabb rendű köznyelv; vacak, ócska

7.    tolvajnyelv (argó) à célja a rejtőzködés; köznyelvi szavakat más jelentéssel ruház fel (dohány = pénz); új szavakat alkot (hanta = félrebeszél); elemei beszivárognak a köznyelvbe is (balhé, duma, meló)

Dialektusok

A dialektusok, más néven nyelvjárások a területi tagolódásból alakulnak ki. Az egyes nyelvjárásoknak lehet sajátos szókincse, hangállománya, esetleg a köznyelvtől eltérő grammatikája.

Ma Magyarországon 10 db nyelvjárásról beszélhetünk.

1. nyugat-dunántúli nyelvjárási régió,
2. közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió,
3. dél-dunántúli nyelvjárási régió,
4. dél-alföldi (szegedi) nyelvjárási régió,
5. palóc nyelvjárási régió,
6. Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió,
7. északkeleti nyelvjárási régió,
8. mezőségi nyelvjárási régió,
9. székely nyelvjárási régió,
10.  moldvai nyelvjárási régió.

A hangok egymásra hatása a beszédben

Fonéma: A legkisebb nyelvi egység, önálló jelentése nincs, csak jelentés megkülönböztető szerepe.

Hang: A fonéma konkrét és egyéni előfordulása.

Mássalhangzók (30) és magánhangzók (14).

Magánhangzó-törvények:

1.    hangrend à a szavak magas (teniszütő), mély (autó) vagy vegyes (rádió) hangrendűek

2.    illeszkedés à a toldalékok hangrendben illeszkednek, az utolsó szótag dönt

3.    hiátus à két mássalhangzó esetén ejtéskönnyítő j hangot toldunk be (fiú, dió, tea)

A szintagmák

A szintagmák, vagyis szószerkezetek az alapszófajokból alkotott szókapcsolatok.

1.    Hozzárendelő (predikatív) szintagma – én megyek

2.    Alárendelő szintagma

- tárgyas alárendelő sz. – fát vág
- jelzős alárendelő sz. – sikeres sportoló
(minőség, mennyiség, birtokos, értelmező à János, a tanár)
- határozós alárendelő sz. – székre ül
- alanyi alárendelő sz. – nagyim készítette (lángos)

3. Mellérendelő szintagmák

- kapcsolatos – szép és okos
- ellentétes – napos, de szeles
- választó – fekete vagy fehér
- magyarázó – meleg, tudniillik napos
- következtető – napos, ezért meleg (így, tehát, ennélfogva)

A szófajok rendszere

A szavakat jelentésük, illetve szövegbeli szerepük alapján kategóriákba rendezzük, ez a kategória a szófaj.

1.    Alapszófajok

Önálló tartalmi jelentés
Önálló mondatrészek
Toldalékolhatók

Valódi alapszófajok   Ige Főnév Melléknév Számnév Határozószó

Névmások   Főnévi névmások Melléknévi névmások Számnévi névmások Határozószói névmások

Igenevek   Főnévi igenév Melléknévi igenév Határozói igenév

A szófajok rendszere

A szavakat jelentésük, illetve szövegbeli szerepük alapján kategóriákba rendezzük, ez a kategória a szófaj.

1.    Alapszófajok

Önálló tartalmi jelentés
Önálló mondatrészek
Toldalékolhatók

Valódi alapszófajok   Ige Főnév Melléknév Számnév Határozószó

Névmások   Főnévi névmások Melléknévi névmások Számnévi névmások Határozószói névmások

Igenevek   Főnévi igenév Melléknévi igenév Határozói igenév

A mellérendelés a szavak, a szintagmák és a mondatok szintjén

A szavak:

1.    Valódi à Dúsgazdag, búbánat

2.    Ismétléses à alig-alig, is-is

3.    Ikerszavak à irkafirka, ici-pici

A szintagmák:

1.    Kapcsolatos – szép és okos

2.    Ellentétes – napos, de szeles

3.    Választó – fekete vagy fehér

4.    Magyarázó – meleg, tudniillik napos

5.    Következtető – napos, ezért meleg (így, tehát, ennélfogva)

A szövegösszetartó erő

A szöveg kommunikációs eszköz, a beszéd része. Egységei a mondatok, melyeket kohézió fűz egybe.

A szövegkohézió fajtái:

1.    Lineáris: a mondatokat lépésről lépésre köti össze. Eszközei: kötőszó, toldalékok, határozott névelő, szórend, mondatrend, névmásítás

A névmásítás lehet: anafora à visszautalás / katafora à előreutalás / deixis à rámutatás (itt jön a villamos)

2.   Globális: a szöveg egészét összetartó erő.

a)    Cím (témakijelölő funkció)

b)    Tartalmi-logikai kapcsolat: kapcsolatos, ellentétes, magyarázó

c) Izotópia: kulcsszavak hálózata

Szövegfajták és szövegműfajok a médiában

A média: A médium latin eredetű szó. Többes száma a média. Jelentése: tömegtájékoztató eszköz.

Fajtái:

1.    Sajtóműfajok

Rendszerezése:

1.    Megjelenés rendszeressége (naponta, havonta)
2.    Terjesztés helye (regionális, országos)
3.    Tartalma (politikai, szórakoztató)
4.    Célzott közönség (gyerekek, felnőttek, szakmabeliek)

Műfajcsoportok:

Tájékoztató műfajcsoport

1.    Hír
2.    Riport
3.    Interjú
4.    Tudósítás

Véleményközlő műfajcsoport

1.    Cikk
2.    Kommentár
3.    Jegyzet (életből vett hétköznapi cselekmény, cél: érzelmekre hatás, gondolkodtatás)
4.    Glossza (rövid, tömör szókimondó, ironikus, csattanóval zárul)
5.    Kritika
6.    Esszé

A retorika története, a jó szónok

A retorika magyarul szónoklattan. Célja, hogy a nyelvi igényesség keretén belül meggyőzzön vagy, hogy felhívja valamire a figyelmet. Általában politikai vagy ünnepi beszéd.

A retorika története:

A görögöknél kiemelkedő szónok volt:

Démoszthenész – II. Philipposz elleni beszédei, a filippikák
Periklész

A rómaiaknál kiemelkedő szónok volt:

Cicero – jogi és politikai beszéd, Orator című műve
Caesar
Quintilianus – Kr. u. 1. sz. – 12 kötetes mű

A középkorban a 7 szabad művészet között szerepelt a retorika.
Magyarok közül kiemelkedő szónok volt Pázmány Péter, azaz a bíboros Cicero, 1600 körül. Az újkorban a jelentős szerepeket vállaló Kossuth, Deák és Széchenyi. A XX. században pedig Winston Churchill a világtörténelemből.

A retorikai beszéd megalkotása, szerkezete, fajtái

A szónoki beszéd fajtái, típusai:

1.  Alkalmi vagy ünnepi

2.  Politikai

3.  Jogi vagy törvényszéki

A beszéd szerkezete:

1.  Bevezetés

2.  Elbeszélés à tétel, bizonyítás, cáfolat

3.  Befejezés

A képszerűség stíluseszközei: a szóképe

A szókép (vagy más néven trópus) egy stilisztikai, retorikai eszköz. Egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján.

11 fajtáját különböztethetjük meg.

A nyelvi jelek csoportja a hangalak és a jelentés viszonya alapján

Minden szónak van hangalakja és jelentése. A hangalak a kimondott hangsor, a jelentés pedig a hangsorral jelölt tartalom.

2 típusát különböztethetjük meg.

Az állandósult szókapcsolatok

Az állandósult szókapcsolatok, más néven frazémák átmenet a szavak és a mondatok között.

Típusaik:

Mikszáth Kálmán – A jó palócok és a Tót atyafiak

Mikszáth Kálmán élete:

·         1847–1910 (63 év)

·         Szklabonyán született (Nógrád megye)

·         Pesten jogi egyetemre jár, de diplomát nem szerez

·         1871: Mauks Mihály főszolgabíró mellett esküdt

·         Megismerkedik Mauks Ilonával (a szülök tudta nélkül ’73-ban összeházasodnak, ’78-ban felbontják)

·         Pestre költöznek, több lapnak is ír (Magyar Néplap)

·         Szegényesen éltek, gyerekük meghalt

·         1881: Tót atyafiak (4 elbeszélés)

·         1882: A jó palócok (15 novella)

·         Lett pénze à ismét elveszi Ilonát

·         Jókai Mórról felkérésre írt monográfiát, bevételből házat vásárolt Korpácson Szontágh Páltól

·         Tagja: Petőfi Társaság, Kisfaludy Társaság, MTA

Madách Imre

Madách Imre élete:

·         1823–1864 (41 év)
·         Alsósztregován született nemesi családban
·         Gimnázium: váci piarista (magántanuló)
·         Pesti jogi egyetem
·         Barátja: Lónyay Menyhért
·         Múzsája: Lónyay Etelka à verses kötet: Lantvirágok
·         Balassagyarmaton másodjegyző
·         Legjobb barátja: Szontágh Pál (Szécsényi járás szolgabírája)
·         1845-1854: Felesége: Fráter Erzsébet à 4 gyerekük lett
·         Csesztvére költöztek
·         1848-49: megyei főbiztosként segítette a hadsereg élelmezését; elbújtatta Rákóczi Jánost (Kossuth titkárát)
·         1852: Ezen tettéért letartóztatták kb. 2 évre
·         1861: országgyűlési képviselő
·         Tagja a Kisfaludy Társaságnak, levelező tagja az MTA-nak

Alkotásai:

·         Lantvirágok – verseskötet (1840)
·         Csák végnapjai – dráma (1843)
·         A civilizátor – komédia (1859)
·         Mózes – dráma (1860)