·
1847–1910 (63 év)
·
Szklabonyán született (Nógrád megye)
·
Pesten
jogi egyetemre jár, de diplomát nem szerez
·
1871:
Mauks Mihály főszolgabíró mellett esküdt
·
Megismerkedik
Mauks Ilonával (a szülök tudta
nélkül ’73-ban összeházasodnak, ’78-ban felbontják)
·
Pestre
költöznek, több lapnak is ír (Magyar Néplap)
·
Szegényesen
éltek, gyerekük meghalt
·
1881: Tót atyafiak (4 elbeszélés)
·
1882: A jó palócok (15 novella)
·
Lett
pénze à ismét
elveszi Ilonát
·
Jókai Mórról felkérésre írt monográfiát, bevételből házat vásárolt Korpácson
Szontágh Páltól
·
Tagja:
Petőfi Társaság, Kisfaludy Társaság, MTA
A Tót atyafiak:
1.
Az
aranykisasszony
2.
Az
a fekete folt
3.
Lapaj,
a híres dudás
4.
Jasztrabék
pusztulása
1. A
néhai bárány
Bodokon a hatalmas felhőszakadás miatt mindent elöntött a víz. Ajtók, székek úsztak az árban. Egy tulipános ládika is sodródott, melyen egy kisbárány kapaszkodott. Sós Pál udvara előtt látták utoljára bárányt (Cukrinak hívták), de sehol nem találták. Hazafelé menet megálltak a templomszentelésen, ahol Sós Pál is ott volt. Boriska elkérte tőle Cukrit, de Sós Pál tagadta, hogy nála lenne. A nagy esküdözésben leesett róla az új ködmöne, melyet a kisbárányból csináltatott.
2. Bede
Anna tartozásai
Bírósági végzést hozott egy lány, miszerint fél évnyi fogházbüntetése van. Bede Annának szólt a papír, de kiderült, hogy Bede Erzsiről van szó valójában. Erzsinek nem kellett letölteni a büntetést, hiszen nem az ő nevére szólt a végzés, Bede Anna pedig ártatlan volt, de már nem is él.
3. A
bágyi csoda (7.)
Vér Klára (molnárasszony) megígéri, hogy hű lesz férjéhez, és előbb fog felfelé folyni a bágyi patak, mint hogy ő megcsalja férjét. Végül Gélyi Jánost mégis beengedi házába.
Esküvőre készül Gélyi János és Vér Klára. Klárához egy kerítőnő jött, megbeszélték, hogy piros vagy fehér rózsát fog majd az úton eldobni Klára. A fehéret dobta, ez pedig azt jelenti, hogy hűtlen lesz. Az úton Gélyi János egy szakadék felé vezette a lovakat...
Mikszáth látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai:
·
Új
világot mutat be, a parasztok világát
·
Érződik
a szülőföldjéhez való ragaszkodás
·
A parasztok lesznek a főszereplők
·
Bemutatja,
hogy nekik is ugyanolyan érzéseik vannak
·
A
történetekből kiolvasható, hogy mindenki ismer mindenkit
·
Novellásciklus
·
Akár „regényként is olvasható”
·
Elbeszélések
laza rendben, nincs szigorú időrend
·
Novelláknak
van közös jellemzőjük
·
Szereplők
visszatérnek
·
Személyes
élőbeszédszerű elbeszélésmód, mint mesélő írja
·
Szabad függő beszéd
·
Nem mindig lehet eldönteni, hogy az
adott gondolat a szereplőé vagy az íróé
·
Az
elbeszélő közelről ismeri a világot, amelyről ír
·
Mellőzi
a bemutatást, úgy tesz, mintha az olvasó is ismerné az alaphelyzetet
·
Arra alapoz, hogy az olvasó alapból
tudna dolgokat (vörös
hajú à hűtlen)
·
Jellemző
a balladaszerűség
·
Népi
babonák vannak benne
·
Téma
gyakran hűtlenség
·
Ismétlődő
motívumok (pl. mályvarózsa)
·
Tömör, sűrített történetek
·
Balladai homály à nem derül ki minden
·
A
mesélő csak sejtet, a lényeget az
olvasónak kell kitalálnia
·
Írói
világképe: tartózkodik az erkölcsi
ítélettől
·
Megértéssel
van a bűnösök iránt, de érzékelhető a konzervatívabb álláspont
·
Ironizál
is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése