A képszerűség stíluseszközei: a szóképe

A szókép (vagy más néven trópus) egy stilisztikai, retorikai eszköz. Egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján.

11 fajtáját különböztethetjük meg.

1. Metafora

Két dolog azonosítása a köztük lévő hasonlóság alapján. Két része: azonosító + azonosított.
Kéttagú metafora: „hálót fon az est, a nagy barna pók…” (Juhász Gyula)
Egytagú metafora: „én túllépek e mai kocsmán...”

2.    Megszemélyesítés

Élettelen tárgyat emberi tulajdonsággal ruház fel. Példa: „Beszél a fákkal a bús őszi szél” (Petőfi)

3. Metonímia

Két dolog egymásra vonatkoztatása a köztük levő térbeli, időbeli, logikai kapcsolat alapján.
Térbeli: „csendes a ház”
Időbeli: „nem enged a 48-ból”
Logikai: „boldogító mámort ittak”

4.  Szinekdoché

Hatása a rész-egész felcserélésén alapul. A metonímia alfaja.
„A sarkon reszket egy zörgő kabát.” à kabát: ember

5.    Szinesztézia

Olyan jelenség, amelyben az egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát például a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társít. A szó szerinti görög fordítás egyszerre érzékelést jelent.
„Látom a hangot”

6.    Hasonlat

Két dolog párhuzamba állítása a köztük levő hasonlóság alapján.
Formái: „mint”; „akár”; „-ként”. Szegény, mint a templom egere

7.    Eufémizmus

Tapintatból, illendőségből szebb kifejezést használ. „Gyengébb képességű"

8.    Kakofémizmus

Hatáskeltés céljából erőteljesebb, durvább kifejezést használ. Luxus villa helyett ócska vityilló.

9.    Körülírás

A dolgokat más szavakkal fejezi ki. Téved à egyéni módon vélekedik

10.  Allegória

Egy elvont fogalom megelevenítése érzéki képben. Görögül képletes beszéd. Példa: Arany János: A walesi bárdok.

11.  Szimbólum

Valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe. Szimbólumok pl. a rabságot jelképező lánc, a házastársi hűséget szimbolizáló gyűrű. Ady Endre sokszor alkalmazza.