A homéroszi világlátás – Iliász, Odüsszeia

Homérosz élete:

·         Kr.e. 8. században élt
·         Szülővárosa: Szmirna (?)
·         Görög költő
·         Vak volt (?)

Eposz

·         Az epika műnemébe tartozó műfaj. Kötött verses formájú. Egy egész nép sorsát érintő eseményt ír le. Főhőse mindig kivételes képességű ember, akit természetfölötti erők is támogatnak harcában.

Eposzi kellékek

·         fohász vagy segélykérés (invokáció)
·         témamegjelölés (propozíció)
·         in medias res – kezdet (a dolgok közepébe vágva)
·         seregszemle (enumeráció)
·         részletezett csatajelenetek
·         állandó jelzők (bagolyszemű Pallasz, leleményes Odüsszeusz)
·         epizódok
·         isteni beavatkozás (deus ex machina)
·         epikus hasonlatok
·         időmértékes verselés (hexameter, 6 versláb)

Homéroszi kérdés

·         Nem valószínű, hogy a két eposz szerzője ugyanaz a személy, mert a két mű szerkezete, embereszménye, világképe közti különbségekből arra lehet következtetni, hogy a művek keletkezési ideje között legalább 100 év telt el, tehát a szerző nem lehet azonos.

Iliász

·         Ilion = Trója
·         Téma: a trójai háború (Szép Heléna visszaszerzéséért; valójában: achájok zsákmányszerző háborúja)
·         Hőse: Akhilleusz à sebezhetetlen, kiváló harcos, bátor, legfontosabb számára az életben: hírnév, sértődékeny, büszke; jó barátja: Patroklosz
·         Krüszeisz helyett Briszéisz lesz Agamemnón rabnője, akit Akhilleusztól vesz el
·         Akhilleusz nem megy harcolni, helyette Patroklosz megy Akhilleusz fegyverzetében
·         Hektor trójai királyfi megöli Patrokloszt
·         Akhilleusz ezért megöli Hektort
·         Priamosz király (Hektor apja) könyörög Akhilleusznak, hogy hadd temethesse el fiát
·         A. megengedi

Világkép

·         A Homérosz-kori nemesség ideálja a harci erényekben, katonai nagyságban testesül meg. A hírnévvel és megbecsüléssel rendelkező embereknek példaként kellett szolgálniuk. A többségi és az egyéni céloknak, érdekeknek összhangban kellett lenniük.

Emberideál

·         Akhilleusz a Homérosz-kori nemesség harci erényekben, katonai nagyságban megnyilvánuló ideálját megtestesítő hős. Akhilleusz sorsának kimenetele kettős: hírnévvel teli rövid élet vagy hosszú dicstelen élet. A hírnévért való küzdelme azonban nincs mindig összhangban a görög sereg érdekeivel. A szeretet rabnő elkobzása miatti fájdalma a közösség érdekivel szembeforduló dühöt szül. Elfordul a többségtől, ezáltal megbontva az érdekek egyensúlyát. A hosszú élet árán választott hírnév önző érdeket szolgál ki, nem erkölcsi példa többé. Az Iliász világképe túl lép a gyilkos nagyságban megtestesülő emberideálon, a megbékélést csak a legnagyobb ellenség apjának könyörgése teljesíti be. Ez az Akhilleusz már azoknak a költőknek az ideálja, akikben ellentétes érzelmeket ébreszt a vitézi kiválóság, és az erkölcsileg kicsinyes élettartam. Akhilleusz a halhatatlan dicsőséget választotta, a hosszú, békés, de névtelen sors, élet helyett.

Az istenek szerepe

·         A tényleges csatát az istenek vívják, a végkimenetel is az ő kezükben. Két szinten értelmezhető az isteni beavatkozás: az Olümposzon és a trójai harctéren. Zeusz kegyeiért való küzdelemben, közvetlen beavatkozásban nyilvánul meg. Nem csak a cselekmény előre vitelében játszanak fontos szerepet az istenek, hanem a világkép formálásában. Kapcsolataik, vitáik, céljaik párhuzamban állnak a földiekkel. Halhatatlanságukkal pedig az emberi értékrend kontrasztját jelentik. Ebben az összehasonlításban derül ki, hogy minden szenvedés, de egyben minden érték értelmét a halál biztos tudata adja, és ezért, a vég nélküli isteni sorban nem csak a kínok, de az értékek is felbomlanak.

Odüsszeia

·         Trója ostroma után hazatérő görög hős kalandjait mutatja be
·         Főhős: Odüsszeusz
·         Ez a mű világképe más à másfajta értékek jelennek meg
·         Nem az arisztokrácia katonai erényeit tartja fontosnak
·         Odüsszeusz kíváncsi természet, okos és leleményes, értelemmel küzdi le a hazatérése előtt álló akadályokat
·         A cselekmény két szálon fut: Ithakában, Odüsszeusz otthonában à Télemakhosz (fia) elindul megkeresni az apját, Odüsszeuszt; Pénelopét (feleségét) 108 kérő ostromolja, mondván a férje már halott; à Odüsszeusz utazása (utazás toposz)
·         1.-4. ének: bemutatja Ithakat (Penelopé és Telemakhosz bemutatása)
·         5.-7. ének: Ogügié szigetén játszódik, ahol Odüsszeusz Kalüpszó nimfával él à szerelmi fogságban tartja (7 évig)
·         Pallasz Athéné közbenjárására Zeusz megparancsolja, hogy Odüsszeusz hazatérhet
·         O. tutajt épít, viharba kerül
·         Ezután a phaiákok szigetére kerül, ahol Nauszika szerelmét is visszautasítja à megint a hazatérés mellett dönt
·         9-12. ének: elmeséli a phaiákoknak kalandjait à10 kaland
·         Pl.: a küklopsz megvakítása; sziréneknek való ellenállás (kikötözte magát); Szkülla és Kharübdisz szörnyekkel találkozik
·         13-24. ének: a mű második része à Odüsszeusz hazatér, íjverseny a 108 kérőnek, eleinte nem fedi fel kilétét, leszámol a kérőkkel; egyesül a család à nincs tragikum

Világkép

·         Az Iliászban megfogalmazott értékek sokat vesztettek jelentőségükből. A megkérdőjelezett eszmék nem lehetnek a kialakulóban lévő polisz-polgárság és az új hajós-kereskedő réteg világképének biztos alapjai, új ideálokra van szükség. Ezeknek az értékeknek a képviselője Odüsszeusz.

Emberideál

·         A halál utáni, dicsősséggel szerzett halhatatlanság helyett az élet legfőbb érték. Az emberideál: az életet ésszel és értelemmel megélő bölcsutazó. A leleményesség, a világlátottság, az igazságosság, a nem vakmerő, nem megfontolt cselekedetek az új hőseszményt a közösségért is felelős emberré teszik. Az Akhilleusz-féle hősök közvetve küzdöttek a társadalomért. Odüsszeusz viszont nem csupán saját hírnevének egy-egy ragyogó sugarát engedi át a közösségnek, hanem közvetlenül küzd a társak életének megmentéséért.

Az istenek szerepe

·         Az Iliász hősei az istenek „játékszerei”, ezzel szemben az Odüsszeiában a hősök nem csak előre elrendelés szerint vállalhatják sorsukat, hanem alakíthatják is azt.  A külső körülményeket itt is az istenek uralják, a lényegi különbség abban rejlik, hogy hősöknek elsősorban nem ellenségeiket, hanem saját gyarlóságukat kell legyőzni. Odüsszeusz felül tudott emelkedni balgaságán, nem követet el ostoba vétkeket, ellenállt a mohóságnak, kiérdemelte az istenek segítségét. Az Odüsszeiában nincs közvetlen beavatkozás, az istenek legfeljebb álruhában jelennek meg a haladók között. Az Olümposzi világ ábrázolásának legfőbb célja a világkép teljesebb bemutatása.

Hasonlóságok és különbségek a két eposzban

·       Mindkettő tudatosan szerkesztett à egy mozzanatot emel ki egy hosszú történetből, ugyanakkor részletesen leírja a körülményeket, előzményeket
·       Az Iliász a háborús állapotot mutatja be, Odüsszeia nagyjából békés
·       Az Iliászban több a történelmi elem, míg az Odüsszeia inkább fantáziavilágra épít
·       Az Iliász központi témája a harag és az indulat, az Odüsszeiáé pedig az ész és az emberi találékonyság
·       Más az emberideál à más korszakra utal, emiatt valószínű, hogy a két mű két különböző szerzőtől származik
·       Az Iliász lineáris szerkesztésű nagyjából, az Odüsszeia lazább, több szálon fut a cselekmény
·       Más a nyelvjárás a két műben
·       Eposzi kellékek nagy része mindkettőben megjelenik