- 1620–1664 (44 év)
- Csáktornyán született (Horvátország) arisztokrata családban
- Apja végrendeletében fiai gyámja a király (testvére Péter)
- Nevelőjük Pázmány Péter, jezsuita neveltetés, tanulmányaik: Bécs, Nagyszombat
- 6 nyelven beszélt, hatalmas könyvtára volt
- Itáliai utazás, járt a pápánál is
- Házassága: Draskovich Mária Eusébia (verseiben Viola), második felesége: Löbl Mária Zsófia
- Katonáskodott: 30 éves háború, I. Rákóczi György elleni hadjárat, sziléziai háború a svédek ellen, 1664-ben téli hadjárat
- Célkitűzései: nemzeti hadsereg létrehozása, szervezkedett a Habsburgok ellen
- Ezután „váratlanul” Csáktornyán egy vadkan megölte...
Művei:
· Tábori kis tracta: katonai kézikönyv rész
· Vitéz hadnagy: elmélkedések az ideális hadvezér személyéről· Mátyás király életéről való elmélkedés: nemzeti uralkodó típusát mutatja be, példa a független, erős, centralizált magyar állam kiépítésére
. Az török áfium ellen való orvosság: az állandó nemzeti hadsereg megteremtése mellett érvel
· Szigeti veszedelem
Szigeti veszedelem (1645-46)
· Verses formájú
· 1566 db versszakból áll (ok: ekkor történt a dédnagyapa szigetvári csatája)
· Alapkoncepció: a török Isten büntetése a magyarokra, mert azok számtalan bűnt követtek el (pl. hazaszeretet hiánya) à bűn és bűnhődés
· A szigetvári kiscsapat a bűnös magyarság ellentétét mutatja be (összefognak)
· A mű célja: ideálteremtés: Zrínyit erkölcsi tisztaság vezérelteà Imitatio Christi, Atleta Christi
· A török csak formálisan győz, erkölcsileg a magyarok
· 15 db ének
A történet:
1. ének
Az Úr
Michael arkangyalt elküldte a pokolba, hogy Allecto fúriát kiszabadítsa és
Törökországba küldje, megszállni Szulimán lelkét. (Isteni beavatkozás = deus ex
machina) A fúria el is ment és hogy hamarabb gonosszá változtassa a szultán
szívét a magyarok iránt, Szelimnek, vagyis apjának adta ki magát. Ágyába mérges
kígyót rakott és az gonosszá változtatta Szulimán szívét. Másnap már rögtön
össze is hívta tanácsát, és háborút szervezett a magyarok ellen. Sorban
felsorakoztatta tengernyi emberét.
2. ének
Június 10-én
Szulimán megindult hadseregével. Petraf, a szultán nénjének fia elfoglalta
Gyulát. Ezalatt Maximiliam (Miksa) császár Zrínyit nevezte ki Szigetvár
kapitányának, aki egy feszület előtt imádkozott a háború sikerességéért. Jézus
itt megszólította és elmondta mi lesz a sorsa. (Előreutalás = anticipáció)
3. ének
Mehmet
Siklós alá vonult csapataival. Mikor ezt Zrínyi megtudja, megtámadja a török
tábort, ahol Rézmán, Mehmet fia, a horvátországi basa tartózkodik. Mehmet
Rézmán segítségére megy, de mire odaér, Zrínyi megöli. Hogy fiát megbosszulja,
Mehmet Zrínyinek esik, de ő is fia sorsára jut. Rahmat, a ?nagy török?,
hatalmas botjával Farkasicsnak ront, aki a puskájával mellkason lövi, azonban a
török is fejbevágja és ő félholtan lezuhan lova mellé. ?Olaj-bég?, a török
gyalogság vezére megadja magát Zrínyinek.
4. ének
Zrínyi és
társai összeszedik a halottakat és a sebesülteket, majd beviszik őket a
kápolnába, imádkoznak értük. Közben erős ágyúdübörgés hallatszik.
5. ének
Zrínyi és
maroknyi csapata hűséget fogad Istennek és megesküsznek, hogy utolsó csepp
vérükig harcolnak, bármi áron megvédik a hazájukat. Az eskü és a seregszemle
után előkészülnek. Zrínyi levelet ír a királynak, melyben segítséget kér és
elbúcsúzik tőle is és Györgytől is, a fiától, aki elviszi a levelet.
6. ének
A szultán
két követet küld a Szigeti várba és üzeni, hogy a magyarok adják fel a várat.
Zrínyi persze ezt nem teljesíti. Válaszként a szultán felderítő csapatokat
küld, hogy kiderítse, hol a vár gyenge pontja. Zrínyi megtámadja és szétkergeti
őket, egy törököt el is fog, aki elmondja, hogy már úton van a nagy sereg. A
harcokat az este szakítja félbe, Deli Vid megöli Hamvivánt.
7. ének
Megérkezik a
szultán, közben Farkasics Péter meghal egy régi betegségben. Nem sokkal később
Zrínyi 500 ezer emberével kitör a várból. A harcban Deli Vid, és Demirván
(Hamviván barátja) összetalálkozik. A sötétség miatt abbahagyják a viadalt, de
folytatni fogják.
8. ének
A törökök
tanácsot hívnak össze, melyben elhatározzák, hogy ágyúzni fogják a várat.
9. ének
Megkezdődik
a szüntelen bombázás. Juranics és Radivoly éjszaka kilopózik, hogy üzenetet
vigyen a császárnak. Átverekednek a török táboron, de Juranics fogságba esik és
megölik. Radivoly erre előugrik rejtekéből és nyomban leszúrja barátja
gyilkosát. Ő sem bírt a túlerővel és szintén meghal. A várban Deli Vid
szomorúan meséli álmát Zrínyinek, melyben vérbe fagyva látta Radivolyt,
valamint Zrínyi és saját halálát is látta. Később meghozták a két hős testét és
eltemették őket.
10. ének
A külső és
belső város török kézen van és a vár egyik tornya is leomlott a bombázástól. A
törökök megindultak a sáncok mögül és bevették a kidőlt tornyot. Demirhám és
Rodován harcba bocsájtkozik és Rodován meghal. Az ellenség egyre beljebb nyomul
és sokan vesztik életüket. Végül megjelenik Zrínyi és visszaveri őket.
11. ének
Delimán
szégyelli, amiért visszavonult a magyarok elől. A török táborban Rusztán ezért
megvádolja, Delimán pedig megöli őt. A császár megharagszik rá és elküldi a
táborból. Demirhám Deli Viddel akar megküzdeni. Követet küld a várba és Deli
Vid el is indul ellene 200 katonával. A párbajban Deli Vid megölte volna
Demirhámot, de a törökök ezt nem hagyták és megtámadták őket. Zrínyi
segítségükre sietett, de Deli Videt nem találta sehol.
12. ének
Delimán
szerelméről, Cumilláról gondolkodik, akinek Rusztán volt a férje. Éppen azért
zavarták el, mert megölte. Cumilla azonban szereti Delimánt és levelet ír neki.
A harcos viszonozza a nő érzéseit, végül szerelmük beteljesedik. Közben a török
táborban, az emberek a császár ellenére vissza akarják hívni Delimánt, végül
követséget is küldenek érte. Rá is beszélik, de Cumilla nem engedi szerelmét,
Delimán mégis elindul feleségével együtt. Azt kérte Istentől, ha Delimánnak meg
kell halnia, előbb ő legyen az áldozat. Az úton egy kút mellé értek, amikor
Cumilla Delimán kulacsából inni akart, de abban egy mérgezett vércsepp volt.
Akkor kerülhetett bele, amikor Delimán megvívott egy sárkánnyal. Imádott
szerelme meghalt, ő pedig újra visszatért a török táborba, hogy minden
keresztényt megöljön.
13. ének
Deli Videt,
mivel török származású, nem ismerik fel az idegen táborban. Felesége hiába
várja a várban, ezért elhatározza, hogy megkeresi. Felvette férje páncélját és
útnak indult. Egy katona éppen akkor akarta elárulni a szultánnak, hogy Deli
Vid a táborban van, de Borbála megölte a hírhozót. A törökök elkapták, de Deli
Vid azt hazudta, csak a rabszolgája. A törökök ebbe nem akartak belenyugodni és
vizsgálatot indítottak, de Deli Vid inkább harcolt velük. Kiverekedték magukat
és feleségével visszavágtattak a várba. A császár újabb tanácsot hívott össze.
Demirhám szégyenben van és újra meg akar küzdeni Deli Viddel, Szulimán viszont
nem engedi. A várból elfogtak egy galambot a törökök, melyet Zrínyi küldött a
királynak. A levélben segítséget kér a királytól, ebből tudják meg a törökök,
hogy a magyarok már csak ötszázan maradtak, rengeteg a sebesült és a
harcképtelen és csak a királyi segítségben bízhatnak. Mikor mindez Szulimánt
tudomására jutott, azonnal támadást indított.
14. ének
Alderán, a
gonosz varázsló, az alvilág erőit hívta segítségül, hogy a törökök legyőzhessék
a magyarokat. Megindult a török sereg, Demirhám bejutott a várba és megkereste
Deli Videt. Párbajozni kezdtek, és mindketten súlyosan megsérültek, de Deli Vid
előbb végzett ellenfelével, majd ő is meghalt.
15. ének
Zríny látta,
hogy nem győzhet, ezért kivonulást tervezett. Felgyújtatta a kincsestárat, ahol
megjelent neki Gábriel arkangyal. Bátorította Zrínyit és visszaűzte a démonokat
a pokolba, akik elragadták magukkal Alderánt. Zrínyi ötszáz emberével kirohant
a várból, megölte Delimánt és a szultánt. Egy janicsár golyóval
eltalálja Zrínyit és egy másik golyó megöli. A magyar vitézek kapitányukkal
együtt hősi halált halnak a haza szabadságáért. Érdemük, hogy az angyalsereg
lelküket a mennyországba viszi.
A két katonai tábor jellemzése:
Török
·
Széthúzás
·
Zsoldért harcolnak (anyagiasság)
·
Fegyelmezetlenek
·
Részegeskedés
·
Despota uralkodó
|
Magyar
·
Összhang, egyetértés
·
Értékközpontúak (hit, haza, család)
·
Józanok
·
Zrínyi atyja és barátja katonáinak
·
Fegyelmezettek
|
Szereplők:
·
Zrínyi – Szulejmán
Deli Vid – Delimán – Demirhám
Farkasics Péter – Radivoj – Juranics
Deli Vid – Borbála
Delimán – Cumilla – Rusztán
A mű
szerkezete:
1. Bevezetés: 1-6. ének à ostrom előzménye, előkészítés célja: el akarja hitetni az
olvasóval, hogy a török tábor ereje csupán nagyságában van, ezzel szemben a
magyar erkölcsileg, a hadvezérek és a katonák kapcsolatát tekintve felette áll
2. Főcselekmény: 7-13. ének à ostrom leírása, fő
cél: magyarok és törökök különböző értékrendjének bemutatása
3.
Tetőpont
és zárás: 14-15. ének à a végső nagy ütközet,
a magyarok veresége (történelmi hűség)
Mondanivaló:
Erkölcsi fölénnyel, vitézséggel megmenthető az
ország.
A mű barokk jellegét adja:
·
Keresztény világkép
·
Nagy méretek alkalmazása à a hős és a
cselekmények felnagyítása
·
Ellentétek a két tábor között
·
Váratlan fordulat à
postagalamb
·
Aránytalan szerkezet
Nyelvezet,
stílus à metaforák, hasonlatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése