· 1564–1616 (52 év)
· Stratford upon Avonben született kispolgári családban à „Avoni hattyú”
· 18 évesen elvette Anne Hathewayt
· Csatlakozott egy vándorszínész társulathoz
· Londonban színész és színpadi szerző lett
· A Globe építésében már tőkésként is szerepet vállalt
· Telket, házat vett Stratfordban, apjának nemességet vásárolt
· 1613-ban leégett a Globe, visszament Stratfordba
Művei (37 színmű, 154 szonett, 2
elbeszélő költemény)
Királydrámák: II. Richard, III. Richard, IV-VIII. Henrik
Vígjátékai:
Makrancos hölgy, Sok hűhó semmiért,
Szentivánéji álom, Vízkereszt, vagy amit
akartokTragédiái: Hamlet, Othello, Lear király, Rómeó és Júlia
A színjátszás Shakespeare korában
·
Anglia nagyhatalom lett, béke volt az országban· Színházak a városfalakon kívül
· Színpad benyúlik a közönséghez
· Volt függöny à szoba és börtönjelenteknek
· Előtérben à szabadtéri jelenetek
· Erkély à erkély- és várjelenetek
· Süllyesztő à pokolbeli hely
· Nem volt díszlet à a darabok bevezető sorai, illetve a színészek párbeszéde jelezte a színhelyt és az időt
· Nők nem játszhattak, helyettük fiatal fiúk
Shakespeare Rómeó és Júlia (1594-95):
A reneszánsz jellemző vonásai
·
Középpontban
à szerelem
(testi-lelki viszony)· Igazi szerelemről és boldogságkeresésről van szó, nem családok közti megegyezésen alapuló házasságkötésekről
· A dráma alapkonfliktusa à személyes választási szabadság, mely ellentétben áll a középkori erkölcsi felfogással
· Véletlenek à Rómeó értesülése a bálról, megkérik, hogy olvassa fel a meghívottak névsorát, melyben Rozália is benne van, ezért megy el rá, ahol találkozik Júliával
· à Mercutio halála: ha Rómeó nem áll be vívni, Mercutio kivédi Tybalt kardját és nem hal meg. Így Rómeó bosszút állt Tybalton (megölte), így a herceg száműzte Mantovába Rómeót
· à Lőrinc barát levele: pestis járvány miatt vesztegzár, a hírvivő feltartva így, Rómeó nem értesül a tervről, csak Júlia halálhírére szökik vissza
· à A végső halál: Júlia később ébred fel a tetszhalálból, Rómeó akkorra már megitta a mérget
· A szerelem érzéki ábrázolása
· Antik mitológiai szereplők (Zeusz, Héra, Vénusz) à a szerző műveltségére utal à humanista vonás
· Régi és új erkölcsi rend ütköztetése
· Természetfilozófia (Lőrinc barát) à ismeri a természeti törvényeket, ez alapján vélekedik az erkölcsről; a természet harmóniát, békét teremt: „E kis virágszál gyenge levele / Méreggel és balzsammal van tele”
· Tragikum megoldása a természettudományok segítségével à méreg (Rómeó), tetszhalált okozó szer (Júlia)
· A szereplők sokszínűsége és egyedisége
· Szakít az arisztotelészi hármas egység elvével
· Verses forma à bank verse: 10-11 szótag/sor; jambusok
A mű szerkezete
· Bonyodalom: Rómeó és Júlia találkoznak a bálon
· Cselekmény kibontakozása: házasságot kötnek, újra fellángol a viszály a két család között
· Tetőpont: Rómeó megöli Tybaltot párbajban, ezért Verona hercege száműzi
· A megoldást késlelteti Lőrinc barát levele, Júlia tetszhalála
· Megoldás: A két fiatal halála, a két család megbékélése
1. felvonás – Expozíció
Megismerjük a két ellenséges családot
(Montague és Capulet). A dráma két viszálykodó ház szolgálóinak
játékos perlekedésével indul. A viszály már enyhült, csak Capuleték unokaöccse
veszi még komolyan. A kialakult helyzetet a veronai herceg közbelépése oldja
fel. Rómeót Rozália iránti reménytelen szerelme emészti. Paris – a herceg
atyafia – feleségül kéri az éppen 14 évessé cseperedett Júliát, amiről a lányt
anyja értesíti.
A bonyodalom kezdete
Capulették házában bált rendeznek, itt találkozik egymással Rómeó és Júlia, akik azonnal egymásba szeretnek. Egymás után érdeklődve, környezetüktől megdöbbenve tudják meg, hogy az ellenséges családból származik szerelmesük.
Capulették házában bált rendeznek, itt találkozik egymással Rómeó és Júlia, akik azonnal egymásba szeretnek. Egymás után érdeklődve, környezetüktől megdöbbenve tudják meg, hogy az ellenséges családból származik szerelmesük.
2. felvonás – a bonyodalom
kiteljesedik
Rómeó bemászik Capulették kertjébe, s
szerelmet vall Júliának. Lőrinc barát segítségét kéri. A dadus szegődik a
szerelmesek üzenetvivőjéül. Lőrinc barát Rómeót és Júliát titokban összeadja.
3. felvonás – a dráma fordulópontja
Benvolio és Mercutio (Rómeó barátai, a
herceg rokonai) együtt sétálva összetalálkoznak Tybalttal, akiből Mercutio
kötekedést provokál. Rómeó megjelenik, de nem akar beszállni a vitába. Mercutio
és Tybald összecsap. Tybald kardjával halálos sebet ejt Mercution, aki
haldokolva mindkét családot megátkozza. Rómeó megvív Tybalttal, s halálosan
megsebesíti. A hamarosan megérkező herceg kideríti a történteket, s mivel Rómeó
– megszegve parancsát – átvette az igazságszolgáltatás szerepét, száműzi
Veronából.
Júlia miután értesül a történtekről,
dadáját küldi el Rómeóhoz. Rómeó zaklatott, Lőrinc barát Mantovába küldi, s
ígéretet tesz a két család kibékítésére. Rómeó a dadával feleségéhez siet.
Páris ismételt leánykérését Capulették
szívesen fogadják, s ki is tűzik az esküvő időpontját.
Az ifjú pár búcsúzkodik, s ez után
megkezdődik a félreértések és tévedések tragédiához vezető sorozata. Júlia
visszautasítja a Parissal kötendő házasságot. Apja felháborodását váltja ki és
anyja segítségére sem számíthat. A dajka – pálfordulása a kétféle erkölcsi rend
egyidejűségével magyarázható – dicséri Parist és a lányt engedelmességre
buzdítja, hisz férje úgysem fog visszatérni. Júlia bánatával Lőrinc baráthoz
megy.
4. felvonás – Júlia a dráma középpontjába
kerül
Lőrinc barát megpróbálja lebeszélni Parist
a házassági tervéről, de hiába. Júlia kész akár az öngyilkosságra is, de nem
lesz hűtlen férjéhez. Lőrinc barát egy főzetet ad az ifjú asszonynak. Hajtsa
fel, és ha megissza, negyvennyolc órára tetszhalottá válik – így mindenki azt
hiszi róla, hogy meghalt – ő közben értesíti Rómeót. Júlia hazatérve örömet
színlel a szülei által tervezett, készülő esküvő kapcsán. Még az esküvői
ruháját is kiválasztja a dadussal. Másnap muzsikaszóra érkezik a vőlegény
(Paris), de Júliát hiába ébresztgetik, a lány „halott”. Az esküvői lakomából
halotti tor lesz.
5. felvonás – a tragédia
Rómeó Mantovában is csak Júliáról
ábrándozik, de szolgája – Boldizsár – asszonya halálhírét hozza. Lőrinc levelét
nem kapta meg, a döghalál miatt a hírvivő János barátot feltartóztatták. Rómeó
a patikáriustól halálos mérget szerez, s így siet haza Veronába.
Lőrinc barát elindul a kriptába, hiszen
Júlia hamarosan magához tér. E közben Paris gróf és a visszatért Rómeó
összetalálkozik a kriptában. Rómeó és Paris vívni kezdenek, mert Paris azt
hiszi Tybald megölése után, most Júlia holttestét akarja a fiú meggyalázni.
Rómeó megöli Parist.
Lőrinc barát elkésik. Rómeó átölelve
feleségét beveszi a patikáriustól szerzett halálos mérget. Júlia felébred, a
barát hiába igyekszik elvinni a tragédia helyszínéről. Visszatér halott
férjéhez, és tőrével agyonszúrja magát. A kriptába megérkezik az őrség,
elfogják Lőrinc barátot és Rómeó szolgáját. A tragédia híre elterjed,
megérkeznek Capuleték, a herceg és az öreg Montague. A barát mindenre fényt
derít. A családok közötti ősi gyűlölködést a szerelmesek hősi lázadása, s
tragikus halála szünteti meg. Az utolsó jelenetben helyre áll a rend, de ezért
borzalmas árat kellett fizetni.
A dráma érdekessége, hogy Rómeó távozása
után egész visszatértéig két szálon fut a cselekmény, a két világ közötti
áthidalhatatlan távolságot kiemelve. Júlia kettős játékot űz. Titokban kell, hogy
tartsa házasságát, s közben egy újabb házasságba akarják kényszeríteni. Siratja
férjét, azt hiszik Tybaldért zokog. Júlia 48 órás halálra készül, míg családja
az esküvőre. Él, de halottnak hiszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése