Arany János balladái

Arany János élete

·         1817-1882 (65 év)
·         Nagyszalontán született
·         1833: debreceni református kollégium (8 osztályos) - itt tanul és segédtanító
·         1836: Színésznek állt, lelkiismeret-furdalása miatt hazatért
·         1840: másodjegyző
·         Ercsey Juliannát vette feleségül à 2 gyerek (Juliska, László)
·         1846: Kisfaludy Társaság pályázatára megírja a Toldit, nyer + Petőfi barátsága
·         1847: Toldi estéje
·         1848: állami állás: belügyminisztériumi fogalmazó (nemzetőr)
·         harc leverése után bujdosni kényszerül, állását elveszti
·         1851-1860: tanár Nagykőrösön
·         1858-tól akadémiai tag
·         1860: Kisfaludy Társaság elnöke à folyóiratokat indít (Koszorú, Szépirodalmi figyelő)
·         1865: Akadémia titoknoka
·         1870: Akadémia főtitkára
·         1865-ben meghal leánya
·         Epebetegsége elhatalmasodik
·         1877: Őszikék
·         1879: Toldi szerelme

A ballada: "Tragédia dalban elbeszélve." (Greguss Ágoston)

A három műnem ötvözete:

·         lírai: versben íródik

·         epikai: történetet mesél el, balladai homály
·         drámai: párbeszédeket tartalmaz, és sokszor tragikus

Tematikája szerint:

·         Népi ihletésű parasztballadák (Tengeri hántás)
·         Történelmi balladák (Mátyás anyja, Szondi két apródja, V. László, Zách Klára)
·         Lélektani balladák (Ágnes asszony, Tetemre hívás)
·         Romantikus ihletésű balladák: titokzatosság, érzelemközpontúság, váratlan fordulatok, babona  (Tetemre hívás, Az ünneprontók)

Szerkezete szerint:

·         Egy szólamú, lineáris balladák: egy cselekményszál, körkörös felépítettség
·         Többszólamú, polifonikus, párhuzamos szerkesztésű balladák

Arany János balladái időrend szerint:

 

1.    Nagyszalontai balladák à 1847-48 (románcos balladák)
2.    Nagykőrösi balladák à 1852-57 (Ágnes asszony, V. László–1853; Zách Klára–1855; Szondi két apródja–1856; Walesi bárdok–1857)
3.    Őszikék balladák à 1877 (Tetemre hívás, Vörös Rébék, Tengeri hántás, Hídavatás)

Parasztballadák:

Tengeri hántás – 1877

·         Dalos Eszti és Tuba Ferkó esete
·         D. Eszti árva volt, nem volt tanácsadója, terhes let
·         Bűn – bűnhődés (meghal)

Történelmi balladák:

Szondi két apródja – 1856

• még az ellenség is dicséri Szondit, elismeri nagyságát
• történelmi háttér
• több helyszín
• párhuzamos szerkesztés à kétszólamú
• a török monológja - a zsarnokság természetrajza
• a két apród a hűség mintaképei à a hűség és hősiesség balladája
• eltérő stílusok: keleties nyelvezet; metaforák, képek a muzulmán képzetkörből
• az apródok része a siratóénekekhez hasonló
• a megkegyelmezés eltérő jelentése
• Szondi: Istenre hagyatkozás
• Török: életben hagyás
• Felépítés:
• 1.-2.vsz.: alapszituáció, előrevetítés
• 3.vsz.: a szultán kédése, és kérése
• 4.vsz.: a török követ felelete
• 5.vsz-tól: feleselő építkezés
• a végén átok
• rejtett párhuzam: a Bach korszak belső ellentétei: leigázott, és leigázandó

Lélektani balladák:

Ágnes asszony – 1853

• körkörös szerkezetű (egyszólamú, lineáris)
• in medias res kezdés
• lélektani ballada: a bűn értelmetlensége, és a bűnhődés folyamata áll a középpontban
• népi verselés: ütemhangsúlyos, félrímes, felező nyolcas (ezt megtöri az anapesztusos könyörgés)
• a versszakok végén könyörgés, refrén
• A bíróság döntésének többféle értelmezése:
• babonás hit: az őrültség valamilyen szent dolog, ezért az őrülteket békén kell hagyni
• isten büntetése, az isteni akaratnak való engedés
•  a lelkiismeretére bízzák, a megbolondulás a büntetése
• 3 részből áll:
• 1. 1.-7.vsz.: a mosás 
• 2.   7.-19.vsz.: a börtön
• 3.   19.vsz.-tól a végéig: újra otthon
• mosás, és fehér motívum - bűnhődés
• Orbán János Dénes parafrázisa (Egy ballada redukciója): a tanulság örök érvényű; ugyanaz modern formában

Romantikus balladák:

Tetemre hívás – 1877

• kereszt, és ráütő rím (a b a b b)
• témája a bűn és bűnhődés, akár a többi balladának
• nagy részét az apa igazságkeresése teszi ki
• helyszín, nevek, régies kifejezések - akusztikus hatás, és általánosító jelleg
• daktilusokból áll - dallamos, néhol megtorpantja, néhol felgyorsítja ezeket
• babona: a halott (Bárczi Benő) sebe vérezni kezd a gyilkos közelében
• tragédiába végződő szerelmi játék
• Kund Abigél a 6. gyanúsított - a 6-os szám a sátán száma (szintén babona)
• kacag és sír - kettősség
• a bűn nem maradhat bűnhődés nélkül
• az apa magatartása megkérdőjelezhető

A történet nagyobb részét azonban az apa kérlelhetetlen igazságkutatása teszi ki, s e bizonyosságkeresésben hasonlóságot mutat fel fiával is. Talányos Arany viszonya az apához, hiszen értelmezhetjük úgy, hogy a világ nem épülhet bűnre, nem maradhat megtorlatlanul az erkölcsi világrend megsértése

Szerkezetük szerint

·        Egyszólamú: (lineáris; körkörös) à Hídavatás, Ágnes asszony, Vörös Rébék

Híd-avatás – 1877
 

• valóságháttér: a Margit-híd avatása, divattá vált az öngyilkosság
• babona (mint népies elem): az új hidat az öngyilkosok avatják fel
• véleményt mond a saját koráról: szembeállítja a városi rohanó, és a vidéki nyugodt életet
• keret: a fiú útja
• haláltánc - Vijjon
• híd jelkép - híd a halál, és az élet között
• erősen tárgyias stílusú
• egyszólamú
• a végén elhallgatás
• időmértékes, jambikus verselés; a b a b b
• minden öngyilkos, és minden halál különböző - sokszínűség, seregszemle
• az erkölcsi világrend megbomlása okozza az öngyilkosságokat

 Vörös Rébék – 1877

• bűnlavina
• vörös szín - démon
• varjú - a néphit szerint egy boszorkány (a vers népi babonára épül), tárgyiasított rossz
• "hess madár" - (reménytelen) sátán űzés, és refrén egyben
• keretes vers
• hasonlít Poe költeményeire
• lélektani vers
• körkörös felépítés
• "most" - időmegjelölés
• élőbeszédet idéz fel
• Felépítés:
•  1.-5.vsz.: szinesztézia, és enjambement, ami az időtlenséget jelképezi
•   6.-11.vsz.: balladai homály 
•  12.vsz.: dani sorsának beteljesülése
• 13. vsz.: keret

·         Kétszólamú: V. László, Szondi két apródja, Tengeri hántás