Csokonai Vitéz Mihály lírája – a veszteségélmény

Csokonai Vitéz Mihály élete:

·         1773–1805 (32 év)
·         Debrecenben született polgári családban
·         Debreceni kollégista; teológiára járt
·         9 nyelven beszélt
·         Kazinczyval levelezett
·         1795-ben kizárták a kollégiumból
·         1796-őszén egyszemélyes verses hetilapot (Diétai Magyar Múzsa) indított
·         1797-től kezdve a nemességhez orientálódott, a nemesség kegyeit kereste
·         1797 szerelem Vajda Júliával – Lilla - 9 hónapig tartott (férjhez adták)
·         Csurgón tanár
·         Itt született legkiválóbb epikai alkotása: A Dorottya
·         Debrecen: szegénység, TBC, emberkerülés, nyomor

 

Csokonai Vajda Júlia, azaz Lilla mellett volt a legboldogabb. Azonban Júliát egy kereskedőhöz adták feleségül, így csupán szűk egy évig lehettek együtt. Az ő elvesztése mélyen megrendítette Csokonait. Azonban ebben a lelki válságban több remek lírai művet alkotott.

A Magánossághoz

• Ihlette a magányosság és a szép táj
• Műfaja: elégikó-óda
• Rímelése: ab-ab; cc-dd
• A pozitív magányt testesíti meg
• A vers első és második része egymással ellentétes dolgokat fogalmaz meg
• A 7. vsz.-ban újra szemléletváltás következik be; amagány áldásait taglalja
• Ebben a versben a halál gondolatához szoktatja magát
• A Magány hívása a vers végére a fizikai halál várását jelenti.

A Reményhez
 

·         Mindentől búcsúzik
·         Műfaja: dal + elégia + óda
·         dallamos vers
·         5-6 szótagos versszakokkal
·         Rímelése: keresztrím
·         A költemény egy fájdalmas monológ, mert a Remény nem "hajlandó" válaszolni
·         „Mit kecsegtetsz?” à költői kérdés
·         A remény: vak, magasabb rendű az embernél, játszik az emberrel
·         Tavasz à Lillával eltöltött idő
·         Tél à elmúlás, Lilla után való vágyakozás
·         A végén azt akarja, hogy hagyja el őt a remény
·         Meg akar halni 

Az Estve

·         A versben 3 tényező viszonya jelenik meg: Társadalom, Én, Természet.
·         1. rész: Piktúra ~ tájleírás
·         E/3 személyben beszél a költő
·         A költő kifelé figyel à alkony bemutatása: hanghatások, színhatások élménye (pl.: Pacsirta hangicsál, Horizont pirult)
·         2. rész: Az én és a Természet viszonya. à Teljes harmónia
·         A költő a természetbe menekül gondjai elől
·         3. rész: Társadalom és Én viszonya à „E világban semmi részem nincs”
·         A társadalom megromlott, kevélyek, fösvények
·         4. rész: Rousseau filozófiája jelenik meg: A magántulajdon okozza az egyenlőtlenséget à megromlott társadalom, emberek nyomorúsága. Térjünk vissza ezért az ősi civilizációhoz, ahol béke volt
·         Negatív festési módszer: Korabeli társadalom bűneit taglalja
·         5. rész: Társadalom és természet viszonya
·         A társadalom rossz, a természet jó. A természet feloldja a társadalmi igazságtalanságokat.
·         Stílus: Barokk: Túldíszítettség, gazdag színek, pl.: Aranyos felhő
ROKOKÓ: A barokk kicsinyített változata. Könnyedség, életöröm
KLASSZICIZMUS: kérdés, felszólítás, ellentét
pl: Gráciák, Zefír
·         Versforma: Páros rímű, felező 12-es
·         Műfaj: Bölcseleti Óda = sentencia