Katona József: Bánk bán – A konfliktusrendszer és szerkezet sajátosságai

Katona József élete:

·         1791–1830 (39 év)
·         Kecskeméten született
·         Szegeden járt a piarista gimnáziumba 2 évet
·         Budán jogot tanult
·         Beleszeretett Déryné Széppataki Rózába à plátói szerelem
·         Kecskemét főügyésze lett
·         Beszélt latinul, németül, franciául, olaszul és angolul
·         Szívrohamban halt meg

Más művei:

·         A rózsa, avagy a tapasztalatlan légy a pókok között
·         István, a magyarok első királya
·         Mi az oka, hogy Mo.-n a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (à színház hiánya, cenzúra)

Bánk bán:

Keletkezése

·         1814: Erdélyi Múzeum (újság) felhívása hazafias témáról
·         Katona elküldi, nem figyelnek rá
·         1820: kinyomtatták
·         1833: Kassán adják elő először:
·         1848. március 15.: siker à előadják a Nemzeti Színházban (Gertrudis: Laborfalvi Róza)
·         1861: Erkel Ferenc operát ír belőle

Szereplők

Gertrudis és köre Ottó (Gertrudis öccse) Izidóra Bíberach

II. Endre és köre Myska bán Solom

Bánk bán és köre Melinda (Bánk felesége) Mikhál és Simon Petúr bán, Tiborc, Soma

Háttér

·         1213-as források szerint: II. András feleségének öccse elcsábítja a nádor feleségét a királynő segítségével, ezért bosszúból a nádor (Bánk) megöli a királynét
·         Kitalált szereplők: Tiborc, Bíberach, Izidóra (különféle társadalmi rétegeket képviselnek: jobbágyság, bizalmasok, cselszövők

Konfliktusrendszer

·  Már az expozícióban megjelennek a tragédia legfontosabb szereplői és kirajzolódnak a lehetséges konfliktusok (Ottó - Biberach, Ottó - Melinda, Ottó-Gertrudis, magyarok - merániaiak)
·  Joggal nevezik konfliktusos drámának, hiszen kisebb és nagyobb konfliktusok rendszerén keresztül bomlik ki előttünk a cselekmény, a konfliktusok kimenetele adja meg a dráma irányvonalát
·    Ottó-Biberach: abból adódik, hogy Biberach mindenkinek hazudik, ő a fő cselszövő, és a végén felbőszíti Ottót, aki megöli, Ottó lelkén már szárad egy gyilkosság, Merániában valakit megöltek és ezzel zsarolja meg Biberach Ottót
·    Ottó-Gertrudis: ez a legenyhébb, hiszen próbálja a királyné visszafogni és terelgeti féktelen természetű unokaöccsét, aki azt gondolja, hogy neki ebben az országban kiváltságai vannak
·   Gertrudis-Melinda: két nő, két értékrend, két világ, magyar nő és merániai nő, becsület és becstelenség összecsapása, tisztességes és tisztességtelen, Melinda nyíltan lázad a királyné ellen, ez vezet ahhoz, hogy kimondatlanul is, de Gertrúd szabad kezet ad Melinda elcsábítására, hogy Bánk így elveszítse becsületét
·  Bánk nem kerül közvetlen konfliktusba Ottóval és Biberach-kal, nincsenek nagy és hatalmas veszekedős jelenetek, hanem ez az egész a Gertrúd-Bánk konfliktusban teljesedik ki
·         A legfőbb konfliktus Bánk és Gertrudis között alakul ki
·         Mert Gertrúd szerepel a magánéleti szálban azzal, hogy bátorítja Ottót, és a közéleti szálban is, mert veszélyes az ország boldogulására
·         Bánk nem tudja, hogy Gertrudisnak milyen szerepe van a magánéleti szálban, Melinda elcsábításában, ő azt hiszi, hogy a királynénak szerepe volt
. Melinda és Bánk konfliktusa: legalapvetőbb gond, hogy nem hisz a feleségének, Melinda próbálja bizonygatni az ártatlanságát, de nem emlékszik, összefüggéstelen szavaiból lehetetlen az igazság kiderítése, dühében olyanokat mond Bánk, melyek Melinda teljes összeomlásához, megőrüléséhez vezetnek, Melinda csak elszenvedője a vele történt eseményeknek, próbálta megőrizni az ártatlanságát, tisztaságát, de cselszövés áldozata lett
·         A két fő konfliktus, mindkettő egy nővel történő konfliktus, az egyik magánéleti, a másik közéleti
·         Bánk belső konfliktusa: vívódik a férj és a bán, elsődleges feladata bánként, a király helyettesének az ország sorsának irányítása, jól látja a királyné hibáit, sokszor erősebb benne a törvény tisztelete a saját gyűlöleténél, egészen a végéig
·         Melinda elcsábítása az utolsó csepp a pohárban, ekkor már nem tisztel sem istent, sem törvényt Bánk, felerősödik benne a sértett férj, és szörnyű tettéhez ez adja meg az utolsó lökést, mikor már a becsületében, férfiúi becsületében gyalázzák meg
·         Király és Bánk: 5. szakaszban csúcsosodik ki, belép egy új konfliktus Endre és Bánk között, a sorsuk nagyon hasonló, hiszen Endre is elveszítette a feleségét. Próbálja megőrizni méltóságát, tisztségét, jó uralkodónak maradni, Bánk is erre törekszik, becsületes férfiként bevallja a helyzetét ebben a helyzetben. A király igazából az igazságos uralkodó fényében tündököl, Petúrt megbünteti, Bánkot viszont nem, Bánk valódi büntetése, hogy ezzel a tragédiával, veszteséggel tovább kell élnie, nincs valódi összecsapás kettejük között.

 

Szerkezeti felépítése

·        A  tragédia egy előversengésből (expozíció) és öt szakaszból (felvonás) áll, tehát klasszikus felépítésű dráma. Ugyanakkor a mű konfliktusrendszere, dramaturgiai sajátosságai nem mindenben felelnek meg a klasszikus sémának.

·         Alapszituáció:

Ø  Az ország királya, Endre elutazott, ezalatt a helyettese Bánk bán felügyeli az országot.
Ø  Országjáró körútra indul, ahol látja, hogy mennyire szenved a magyar nép.
Ø  Eközben az udvarban Gertrudis királyné fényűző életet él, s a békétlenek ezt megelégelve összeesküvést szerveznek Petúr bán vezetésével.
·         A cselekmény végig két szálon fut: van egy magánéleti és egy közéleti szála, vagy az egyik vagy a másik az erősebb, vagy a kettő összefonódik
·         Ha a két szál összefonódik, akkor valami tragikus és sorsfordító történik a műben

·         Bonyodalom:

Ø  Bánk váratlan hazaérkezése

Ø  Petúrék összeesküvést szerveznek a királyné ellen, a jelszó Bánk feleségének neve: Melinda – ekkor összefonódik a közéleti és a magánéleti szál

·         A legalapvetőbb konfliktus Bánk jellemében megy végbe, mert nem tudja elkülöníteni a pozícióját, a munkáját a magánéletétől, és ez lesz a fő konfliktus, ami az ő belsőjében megy végbe

·         Kibontakozás:

Ø  2. Szakasz
Ø  Bánk megpróbálja lecsillapítani a békétleneket, érveket sorakoztat fel: rend, törvényesség
Ø  Neki kell biztosítani a rendet, de magánemberként mivel látta a nyomort az országban velük ért egyet, de a beosztása most felülemelkedik a magánéleten
Ø  Most erősebb a közéleti szál a műben
Ø  Ő is gyűlöli Gertrúdot, látja, hogy nyomorog a nép, de a béke megteremtése a feladata, ezt kell tennie
Ø  Az idegenekkel szembeni ellenérzést fogalmazza meg Bánk
Ø  Ebben a szakaszban Tiborc ismét megjelenik, és a lesújtott férfit újólag – de egy újabb nézőpontból – társadalmi funkciójára figyelmezteti. Tiborc panasza kulcsfontosságú jelenete a drámának. Ismét felerősödik a közéleti szál
Ø  Tiborc lírai monológja újra előhívja Bánkból a bánt
Ø  Először nem akar foglalkozni Tiborccal Bánk
Ø  Megjelenik itt a magánéleti szál is, mikor nyilvánvalóvá válik, hogy miért Melinda a jelszó: Petúr felhívja Bánk figyelmét, hogy figyeljen oda, mert Ottó szemet vetett Melindára, és ettől kezdve nem tud ugyanúgy viszonyulni a családjához, feleségéhez, elkezd kémkedni utána

·         Tetőpont:

Ø  Negyedik szakasz utolsó jelenete
Ø  Bánk és Gertrúd összecsapása, majd a királyné meggyilkolása
Ø  Megint összefonódik a két szál, ismét sorsfordító esemény
Ø  Érezzük a gyilkosságban az ország és a saját, magánéleti fájdalmát is
Ø  Mint bán is elégedetlen, és úgyis, mint férj, mint kihasznált, átvert és megcsalt férj

·         Megoldás:

Ø  5. Szakasz
Ø  Bánk tettének következményeit mutatja be
Ø  Megérkezik a király, királyné felravatalozása
Ø  Bánk bevallja a tettét, Tiborc pedig megjelenik a halott Melindával
·         Halott királyné, halott feleség, magánéleti és közéleti szál ismét találkozik, mindenét elveszítette, ami számára szent volt és fontos, elveszítette a feleségét, a pozícióját, a király szeretetét, tiszteletét és bizalmát
·         Ez a főhős teljes összeomlásához vezette, ez a tragédia igazi tragikuma
·         Nem bánja meg Bánk a tettét, a tettének jogosságát az utolsó pillanatig vallja, hiszen a kiváltó okok nem semmisülnek meg